Bocsika :/

Sziiasztok!
Sajnálom amiért ez a fejezet ilyen rövid lett de nem volt időm és siettem is. :( Nem tudom, hogy mikor tudom hozni a következőt de szerintem nem lesz olyan hamar mert nem akarlak még egy ilyen rövid fejezettel terrorizálni titeket. :) Szóval sietek ahogy tudok és ígérem, a következő hosszabb lesz.
xoxo.: ~CsakÉn

6. fejezet

Sziiasztok. :)
Ezt a fejezetet első kommentelőmnek ajánlom: Katának =)
Jó olvasást.
xoxo: ~CsakÉn



- Sziasztok! - kiáltott Steven. Bezzeg nem tudott volna egy picit előbb jönni. Én éppen ott ültem a konyhában és Peter a szilánkokat szedte ki a hátamból. Mikor meglátott mondani akart valamit de én egy egyszerű mozdulattal a háló felé mutattam. Hát. Elég piros volt a feje amikor kijött.
- TI MEG MI AZ ISTENT CSINÁLTATOK????!!!! - üvöltött
- KIZÁRTUK MAGUNKAT, TE MEG ELHÚZTÁL A FENÉBE! - üvöltöttem vissza
- ÉS EZÉRT MUSZÁJ VOLT BETÖRNÖD AZ ABLAKOT?!
- NEM BETÖRTEM! VÉLETLENÜL NEKI DŐLTEM AZ MEG ÖSSZE TÖRT MÖGÖTTEM! MERT SZERINTED LETTEM VOLNA OLYAN HÜLYE, HOGY HÁTTAL NEKI ROHANOK AZ ÜVEGNEK, HOGY BETÖRJÖN?!!!!!
- DE NEM LEHETETT VOLNA MEGVÁRNI?!
- NEM ÉRTED TE BUNKÓ, HOGY NEM DIREKT VOLT?!
- ELÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!- kiáltotta el magát Peter.
- Jóóó, de te se üvölts...- nyöszörögtem neki.
- Bocsánat. - simította meg a karom (szigorúan csak a karom Steven előtt). - Te meg ne vele ordíts hanem inkább velem mert az én hibám. - miaragyaverés!!!
- He? - nézett úgy Stev ahogy én. Furán.
- Aaazt mondtaaa, hooogggy aaaz őőő hibájaa... - nyávogta egy hang Steven háta mögül. Ahogy a bátyám arrébb lépett láthatóvá vált a hang gazdája.Tekintetét a földre sütötte.

Elképedtem a látványtól. Egy szőke, néhol pink hajú csajt láttam maci sapkában. Hát...ööö...
- Te meg ki vagy? - kérdeztem.
- Hát én! - válaszolta. Ez sem lehet egy túl nagy ész..
- Jójó de mi a neved? - kérdeztem újra eléggé gúnyosan.
- Jahhaha, értem! - vihogott - Sisi a nevem.
- Hát akkor örülök Sisi. - mondta Peter.
- De honnan kerülsz ide? - kérdeztem én, az ész.
- Ott volt Marknal én meg át hívtam. - így Steven.
- Jó.. de akkor hogyan nézzük meg a lakást? Ő is velünk szándékszik jönni?
- Megnézzük holnap... - legyintett.
- Jó! Akkor én elmegyek aludni! Jó c'cakát!  - és ezzel bevonultam a... sehova. - Hol aludjak? - kérdeztem kissé morcosan mert nem sikerült jól a kivonulásom.
- Várj kicserélem az ágyneműt és aludhatsz az én ágyamban. - szólt Peter.
- Veled megyek! - szóval elindultunk ágyneműt cserélni. Mikor végeztünk megkértem, hogy mennyen ki, hogy át öltözhessek de azt mondta, hogy majd elfordul öltözzek csak. Szóval öltöztem.
- Kész vagyok megfordulhatsz!- mondtam mikor már rajtam volt a fehér buggyos pizsi pólóm és egy rövid nadrág. (közben Steven felhozta a bőröndömet) Ő megfordult, én oda rohantam hozzá és... rávetettem magam. Megölelt és elvitt az ágyig. Le akart tenni de én tovább csimpaszkodtam rá. Elnevette magát és megcsikizett. Ettől rögtön lecuppantam róla és az ágyra estem. Bevackoltam magam ő meg megcsókolt, oda tett egy kalapot (???) és betakargatott. Mintha még kis gyerek lettem volna. Kivéve, hogy megcsókolt. Még világos volt ezért megkérdezte, hogy behúzza-e a függönyt de én nemet mormoltam. Ő kiment a szobából, én kicsavartam magam és szinte rögtön elaludtam...

Lisa-ról

Sziiasztok. :)
Tudjátok amerikában már 4 éves kortól lehet "iskolába" járni. Ezt azért írom nektek mert én úgy képzeltem el, hogy Lisa még egy kicsi 4 vagy 4 és fél éves kislány. :) Nah, ezt most azért mondom mert Lisa hamarosan újra visszatért Abby életébe. De azt, hogy hogyan az még egyenlőre titok. ;)
Puszii. ~CsakÉn

5. fejezet

Sziiasztok. :)
Eddig 300-an nézték a blogom. Nagyon köszönöm mindenkinek! <3
Itt az ötödik fejezet, jó olvasást!
xoxo; ~CsakÉn


Várjunk csak... mi most csókolózunk? Jézusisten!!! Vagyis... erre vágytam kilenc éves korom óta. De most, hogy valóban csókolózunk... Olyan fura. Ő mindig tesóként kezelt. Erre most megcsókol...
- Héhéhéhé...- toltam el magamtól finoman, mert ezt tisztáznunk kell.
- Mi az?- dünnyögte még félig az ajkamba.
- Ez most mi volt? Vagyis... miért?
- Hát... én úgy vettem észre, hogy még most is érzel irántam valamit...
- Nem mondtam, hogy nem...De csak azért...öhm...megcsókolnál mert szerinted még most is tetszel?
- Nem csak azért... Te is tetszel nekem... - mosolygott rám.
- Tényleg?- kérdeztem elképedve.
- Tényleg. - és ezzel újra megcsókolt.
Nem bántam.

*két óra múlva*

 - Mikor ér már vissza?! - kérdeztem már igencsak dühösen.
- Mondtam én, hogy nem is biztos, hogy haza jön...
- Komolyan mondtad? - eddig elvoltunk, de két óra után meguntuk a smacizás-barkoba-smacizás programot.
- Halálosan. - vigyorgott rám. Vissza vigyorogtam. Egy percig így vigyorogtunk (kicsit sem nézhettünk ki hülyén...) aztán magához húzott és megint...találd ki!...megcsókolt. Ugyan azt éreztem mint eddig. Egy kis bizsergés az ujjaim hegyében és belül elkezdtem olvadozni. Nem akartam, hogy vége legyen. Nem tudom, de van egy olyan sejtésem, hogy a fickó gondolat olvasó mert nemhogy elengedett volna! Inkább még közelebb húzott. Kezdett melegem lenni ezért gyorsan lekaptam magamról a hosszú ujjú pólóm és ott álltam a fekete sportmelltartómban amiben táncolni szoktam. Gondoltam, hogy ő nem fog ezen meglepődni mert látott már táncolni és ő is járt próbákra szóval valószínű, hogy nem lesz neki furcsa. Mondom...: gondoltam.
- Uhh.. -nézett rám huncutul. Ajjaj, ezt mennyire félre értette... De mit is gondoltam én hülye?! Itt csókolózunk és én egyszer csak lekapom magamról a pólót... Hülye!Hülye!Hülyehülyehülye!! Dupla ajjaj! Levette a pólóját! A hasizmai láttán egy percre elállt a lélegzetem, de nem felejthettem el, hogy éppen most akartam neki szólni, hogy csak azért vettem le a pólóm (IDIÓTA!!) mert melegem volt.
- Figyelj, én csak azé...- nem tudtam befejezni a mondatot mert megint rácuppant a számra. És de jó volt! De nem. Szólni kell neki,szólni kell neki! Basszus! Most meg a falhoz dönt.. Illetve pontosabban az üvegnek... Hallottam egy reccsenést aztán elkezdtem hátra zuhanni. Az üveg széttört mögöttem és egy másodperc múlva a szilánkokon feküdtem. Láttam magam kívülről ahogy zuhanok és végül becsapódok. A hátamat szúrták a szilánkok és kibuggyant a vérem is. Ott feküdtem a vérben meg a törmelékben. F*sza! Peter még egy kicsit nézte azt a helyett ahol az előbb még egy ablak volt aztán lassan rám nézett ahogy ott feküdtem. Gyorsan oda akart jönni de nem tudott mert ez ilyen vékony kis ablak volt, amin pont egy személy fér bele. Rajtam nem akart átlépni ezért... tulajdonképpen rám feküdt.
- A francba! - káromkodta el magát - Jól vagy?
- Szerinted? - nyöszörögtem. 
- Ne hívjak orvost vagy valami?
- Nem! Csak a szilánkokat kell majd kiszedni a hátamból és lefertőtleníteni.
- Ok.. - nézett még mindig rémülten.
- Nézd a jó oldalát! Bejutottunk! - nevettem rá. Illetve olyasmi.
- Igazad van! - nevetett vissza és ismételten megcsókolt.

http://www.youtube.com/watch?v=raB8z_tXq7A

Közlemény :)

Sziiasztok. :)
Még nem tudom, hogy mikor hozom az új fejezetet de addig is van egy kis közleményem. :P
Nevet változtattam mert fogok más blogot is írni (még nem tudom, hogy mikor) és az nem feltétlenül a táncról fog szólni. Szóval most egyenlőre a nevem ~CsakÉn. :D
Aztán még...: A szavazataitok alapján a következő fiú szereplő neve Jason lesz. 
Addig is puszii. <3

4. fejezet

Sziiasztok. :D Itt a negyedik fejezet (lehet részletnek nevezni, vagy kedély borzolónak ahogy kedved tartja, mert most nincs annyi időm, hogy egy normális hosszúságút írjak, viszont nem szeretnélek titeket írás nélkül hagyni :P)kérnék komit is. <3
xoxo; DancerGirl
- Kizártuk magunkat?! Inkább te zártál ki minket!!! - dühöngtem.
- Jójójó na! Valahogy bejutunk! - vágott vissza ő, de az nekem is lejött egy perc alatt, hogy ebben ő sem hisz annyira.
- És mégis hogyan te okos?!
- Még nem tudom...
- Valahogy sejtettem. -vágtam rá csípősen.
- Na figyelj! Miért nem segítesz inkább kitalálni valamit?
- Mi lenne ha megvárnánk amíg Steven...
- Nem jó. Maximum három óra múlva jön, sőt lehet, hogy ott is éjszakázik. -szakított félbe- Kiabálhatnánk azoknak a hapsiknak akik a folyosó végén laknak.
- Nem hinném, hogy segítenének.
- Miért?
- Ööö...azért...mert...amikor befelé jöttünk...kigáncsoltam őket.
- MIII??!!! -kiáltott fel.
- Azért mert cukkoltak és Steven-nek olyanokat mondtak, hogy "azt akarod, hogy ennek a csajnak is megverjenek a tesói?!" meg ehhez hasonlókat. Aztán az egyik megpróbált leütni mert vissza pofáztam.
- Ahha...-nézett rám furcsán- Akkor soha nem foglak cukkolni. -vigyorgott.
- Hahahaha, borzasztóan vicces vagy. -durcáztam egy kicsit, mert legalább egy kis elismerést szerettem volna azért amiért lenyomtam két embert akik külön-külön is ütötték a száz kilót.- Ahelyett, hogy kiröhögsz kitalálhatnál valamit, hogy hogyan jutunk be.
- Jól van, bocsánat. -lépett közelebb- Haragszol?
- Nem. -hebegtem- Most már nem.
- Akkor jó. - villantott rám egy elbűvölő mosolyt és hajolt közelebb- Biztos?
- Teljesen. -mosolyogtam vissza rá. És a másodperc törtrésze alatt történt, hogy még közelebb hajolt, tétovázott egy pillanatig (várva, hogy mit reagálok) és mikor nem tettem semmit, megcsókolt.

 

http://www.youtube.com/watch?v=QR_qa3Ohwls&feature=endscreen&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=8xg3vE8Ie_E&feature=related
Ehhez most két zenét is kaptok azért mert az egyik a tipikus szerelmes dal a másik pedig a pörgős szerelmes dal, kinek melyik tetszik jobban. Puszii.