2012. március 27., kedd

11. fejezet

Hello. (:
Ez most csak egy kis átvezetés, a nagy..dolgok előtt. Hihi.
Jó olvasást!
xoxo.: ~CsakÉn





Zenére ébredtem. De nem ám olyan "lötyi" zenére.. Lassan kinyitottam a szemem, és tudatosult bennem, hogy nem, nem álmodtam. Tényleg Aaron lakásán vagyok. Tényleg megtörténtek az előző nap (talán napok?) eseményei. Lustán nyújtóztam egyet, majd felálltam. Kicsit szédültem, de ezt betudtam a a NAAGY alvásnak. Körbenéztem, de nem láttam seholse egy kikészített ruhát, mint a mesékben, vagy a filmekben. Illetve de! A tegnapi ruhám, szépen, frissen mosottan hevert az ágy végén, és volt ott egy zöld, kötött pulcsi is. Gyorsan felkaptam magamra, de mivel a pulcsi pár számmal nagyobb volt, ezért hátul kötöttem rá egy csomót. Belekukkantottam a tükörbe, és mikor rögzítettem, hogy egész elfogadhatóan nézek ki, akkor oda billegtem az ajtóhoz, de először csak kikukucskáltam, majd amikor a zene felerősödött, akkor kiléptem a folyosóra. Ez a hely reggel még gyönyörűbb. Ez az egy fix.
A zene hatására a vérem lüktetett, az ereimben száguldott a táncolás utáni vágy. Mivel elég furcsán nézett volna ki, ha elkezdtem volna táncolni, ezért inkább neki dőltem egy kicsit a falnak, hogy lenyugodjak.
A zene nem hagyott nyugodni, a lában fogta a ritmust. Lecsúsztam a fal tövébe, átöleltem a térdem, és hintáztam egy kicsit. Úgy mint kisiskolás koromban.. Lassan felálltam, és oda léptem a boltívhez ami a nappaliba vezetett. Megláttam Aaron-t...és..táncolt!



http://www.youtube.com/watch?v=iUB0cM-Yf6E

2 megjegyzés:

  1. és mikor jönnek a nagy dolgok? meghalok a kíváncsiságtól :))

    VálaszTörlés
  2. Szya! Most találtam rá a blogodra és eddig nagyon tetszik!!! Csak így tovább nagyon várom a folytatást :)

    VálaszTörlés