10. fejezet

Hahii :3
Azért hoztam, ilyen későn az új fejezetet, mert mintha mindenki kihalt volna, semmi, szavazáson is csak egy ember, teljes apokalipszis. De lehet, hogy csak én írtam bénát, bár ebben az esetben is VÁROK KOMMENTET. Nem szeretném a komi határt bevezetni, mert jó lenne ha magatoktól írnátok, csak sajnos ha semmi hozzászólás, akkor nem tudom, hogy érdemes-e tovább írnom. :(
De, itt az új feji, várom a komikat és jó olvasást!
xoxo.: ~CsakÉn <3


A taxiban jutott csak eszembe, hogy Steven címe egyenlő Peter címével, szóval ott bármikor megtalálhatnak ezért kiáltva fordultam rejtélyes megmentőm felé:
- Ne! - mivel a válasz csak egy felvont szemöldök volt, magyarázkodni kezdtem - Ööö, izéé. Arra a címre mégsem mehetünk. Kérlek, ne kérdezd, hogy miért, de oda nem vihetsz! - néztem rá rémülten - Könyörgöm!
- Rendben. - szólalt meg egy kis tűnődés után - 1255, 5th Avenue - mondta a sofőrnek. Amaz morgott egy kicsit, de megfordult, és elindult az ellenkező irányba. Elég kínos volt ahogy nézett, főleg, hogy még pizsiben voltam, mocskosan és véresen.- Mi is a neved? - kérdezte pár perc csönd után.
- Abby.
- Vezetéknév? - vigyorgott.
- Elveszett... - vigyorogtam vissza erőltetetten. - És mi a te neved?
- Aaron [ejtsd: Éron] Hell - mondta - Tudod, a vezetéknév egyátalán nem találó, kivéve ha az ágyról van szó... - vigyorgott továbbra is. Ezen már nekem is mosolyognom kellett. Láthatóan megkönnyebbült, hogy már nem úgy ülök ott, mint valami menekült rab. Pedig az voltam. Nekem ekkor esett le, hogy pontosan hova is megyünk.
- 5th Avenue? Valaki jómódú. - töprengtem hangosan - Hmm..
- Mi hmm?? - nézett rám...ö...ö.ööö...aranyosan.
- Semmisemmi. - fordultam az ablak felé. Elcsodálkoztam, hogy még most is (jócskán hajnali kettő után jártunk) mekkora a forgalom.

Sok-sok taxi,gyalogos. Gyönyörű volt. Sajnos közben azt sem felejthettem el, hogy mi történt. Nemsokára megállt a taxi és mi kiszálltunk. Mivel nem tudtam, hogy melyik ház az ezért csak bután álldogáltam és bambultam magam elé. Mikor Aaron kifizette a sofőrt, elindult a kapu felé én meg követtem.
- Jó estét Mr.Hell! - köszönt a portás.
- Jó estét Josh! - köszönt ő - Ő itt, Abby egy kicsit nálam fog lakni. -világosította fel Josh-t.
- Értem uram, kisasszony. - biccentett felém. Kinyitotta előttünk az ajtót, és én gyorsan Aaron után siette a liftek felé, mert nagyon zavarban voltam. Ahogy felértünk egy gyönyörű folyosóra, ő jobbra fordult és rámutatott az első ajtóra.
- Itt lakom. - mondta és elővette a kulcsot.
- Ok - léptem közelebb. Ő kinyitotta az ajtót, és belépett. Egy picit csak bámultam
utána majd én is beléptem.
- Hűűű!!! - tátottam a szám. Valami isteni volt az a hely!
- Szép mi? - mosolyodott el.
- Te amúgy mit dolgozol? Mármint nem vagy valami maffiózó vagy drog díler ugye?!
- Nehhehem - nevetett - Újságíró vagyok.
- Huhh, akkor jó. - mosolyogtam rá én is. Ő egy pillanatra mintha máshol járt volna, de aztán melegen mosolyogva nézett. - Mi az?
- Csodás a mosolyod... - mondta kínosan.
- Köszönöm. - néztem rá elgyötörten, de mégis hálásan.

- Figyelj csak, ha van valami ami szeretnél nyugodtan szólj.
- Öhm.. Kaphatnék esetleg valami pólót és esetleg...egy gatyát. - mondtam zavarban.
- Persze.. - mondta ő is zavarban. Beszaladt az egyik szobába és amikor kijött volt a kezében egy boxer és egy Boston Red Sox-os póló. - Sajnálom de csak ilyen gatyám van amit oda tudok adni..
- Köszönöm, ez is jó! És..a fürdő?? - néztem rá. Borzasztóan zavarban voltam.
- Ott - mutatott az egyik ajtóra - törülköző a falon van, a tartón.

- Ok, köszi. - elindultam a mutatott ajtó felé, de amint beléptem megint elállt a lélegzetem. - Ilyen nincs... - mondtam magamban.
- Újságíró... - morogtam. Ledobtam magamról a dzsuvás cuccokat és megengedtem a forró vizet. Beléptem a kádba és felsóhajtottam. Behúztam a zuhanyzófüggönyt és élveztem ahogy a vízcseppek lezúdulnak, és lemossák rólam a vért, a koszt.
Harminc perce álltam a víz alatt, mikor eszembe jutott, hogy HÉ! mégis csak egy idegen lakásában vagyok, ne folyassam már a vizet. Nem is az izgatott, hogy egy idegennél vagyok. Valahogy megbíztam benne. Elzártam a vizet, és kiléptem a kádból. Lekaptam egy törcsit a tartóról és bebugyoláltam magam.
- Uuum, de finom anyaga van.. - sutyorogtam magamnak. Kiélveztem a drága anyag, finom puhaságát szóval nem siettem el. Ahogy befejeztem, felkaptam a pólót és a boxert, vissza raktam a törülközőt a helyére és kisétáltam. Aaront a kanapén heverészve találtam. Ahogy meglátott felpattant, de megint ÚGY nézett. Úgy ábrándozva. - Mi az megint? - mosolyogtam.
- Semmi. Csak jól áll rajtad a boxerem. - nevetett - Gyere megmutatom a szobád. - fogta meg a kezem, és elkezdett húzni. Át a fürdő ajtó előtt, át még egy ajtó előtt, és át még valahány ajtó előtt. - Ez az! - mondta büszkén - Eredetileg a vendégszoba, de mostantól a te szobád.
- Hűű, azt a jóóóó isteent!! - hűledöztem megint.
Volt egy olyan fali lámpa, ami ... tulajdonképpen.. Egy redőny volt az ablakon.
- Majd ha látod a többit.. - nevetett.
- Umm. - mondtam az értelmes választ.
- Na... Aludj jól! - mondta nevetve és kiment. Én mosolyogva futottam neki, és vetettem magam az ágyra. - Ja, és a lámpa tapssal működik. - jött vissza. Miután kiment még mindig mosolyogva bebújtam a takaró alá, tapsoltam, hogy lekapcsolódjanak a lámpák, és ahogy a sötét körbe ölelt mély álomba zuhantam.